Nyár van, mindenki nyaral, utazik, pihen, szórakozik. A nyári szerzonban nő a közösségi média használata is és ezzel együtt a negatív önreflexió.
A közösségi médiában elénk táruló képek gyönyörűek, tökéletesek. Megnyitjuk az Instagramot vagy a Facebookot, és jönnek szembe a képek: valaki a tengerparton napozik, más hegyet mászik, vagy épp egy medence szélén koktélozik. Mosoly, napfény, gondtalanság. Az első érzés talán öröm a másik öröme felett – aztán lassan bekúszik egy halk, kellemetlen gondolat:
„nekem miért nem ilyen a nyaram? Az én életem kevésbé boldog, kevésbé elég, mint másoké?”
Bár azt hisszük, a közösségi média hatása főleg a fiatalokat érinti, valójában a középkorú felnőttek sem mentesek az online világból érkező rejtett nyomástól.
Az összehasonlítás („másnak boldogabb a nyara”) ugyanis torz képet ad. A barátaink, ismerőseink csak a pozitív élményeiket posztolják, hogy mi van a „tökéletesség” mögött az sosem látható. Sokan éppen ezért úgy érzik, hogy nem élnek elég izgalmas életet vagy erősödik a magányérzetük.
A nyári fotók kapcsán előtérbe kerülnek a testképzavar és a csökkent önértékelés problémái is. A strandolós, fürdőruhás fotók mindig az legelőnyösebb szögből készülnek. Közvéleménykutatások szerint az Instagram-felhasználók nagy része többször is újraszerkeszti vagy módosítja a fotóit feltöltés előtt – beleértve a filterek használatát, testformálást, bőrsimítást vagy hátterek javítását. A felhasználók gyakran „élményszerkesztést” is végeznek – vagyis nemcsak a képet, hanem a történetet is megváltoztatják, például akkor is „nyaralásként” posztolják az élményt, ha az valójában csak egy egynapos kirándulás volt. Mindez jól rávilágít arra, hogy amiket az Instán és Facebookon látunk az nem a valóság, hanem egy idealizált pillanatkép. Ez a szerkesztett valóság egy torzítás, ami erős mentális nyomást gyakorol a fiatalokra, de felnőttként is érinthet bennünket.
A Journal of Social and Clinical Psychology (2018) egyetemisták körében végzett tanulmánya szerint a közösségi média a strandolások, fesztiválok, utazások képeinek közvetítésével fokozza a FOMO-t (fear of missing out=kimaradástól való félelem), ami növeli a szorongás és depresszió esélyét. Már napi 30 percre csökkentett social média használat is jelentősen javította a mentális jóllét érzését.
Egy kontrollcsoportos, a mobiltelefon használat és mentális jólét összefüggéseit értékelő tavalyi kutatás* szerint pedig, melyet egy 467 fős, 18–74 év közötti mintán végeztek el, azt találták, hogy 2 hetes mobilinternet mentes időszak után a résztvevők 71%-a számolt be jelentős javulásról mentális egészsége terén (depressziós, szorongásos tünetek csökkenése , míg 73% érezte jobbnak általános közérzetét (szubjektív jóllét) és 91% tapasztalt javulást legalább az egyik megvizsgált területen (mentális egészség, közérzet, koncentráció).
Mit tehetünk, hogy ne a közösségi média diktálja a nyarat?
Először is tudatosítsuk: az online tér nem a valóság! A nyaralós képek nem beszélnek arról, hogy ki mennyit veszekedett előtte a családdal, hány órát állt dugóban, vagy hogy valóban ott lakott-e abban a csodálatos hotelben, ahol lefotózta magát.
Saját érdekünkben korlátozzuk a közösségi média használatát! Érdemes digitális szünetet tartani. Egy hét „digitális detox” látványosan javíthatja a hangulatunkat és a jelenlét-érzésünket.
Tervezzük a saját nyarunkat mások elvárásai nélkül! Töltsünk minőségi időt szeretteinkkel és éljük meg ezeket a szép pillanatokat! Aki mindig csak a fotózásra gondol és arra, hogyan lehetne még többet kihozni a képen a helyzetből az sokszor elfelejti igazán átélni a pillanat varázsát.
Bontsuk le a tökéletes nyár mítoszát! Mint minden, semmi sem tökéletes, elég, ha elég jó! A nyári élmények nem egy verseny részei. Nem attól értékesek, hogy hány posztot tudunk róla megosztani, hanem attól, ahogyan megéljük. Ha idén csendesebb, szerényebb, kevesebb programmal teli – attól még lehet teljes. A valódi jelenlét ugyanis nem a fotókon, hanem belső emlékeinkben marad meg.
Nagy Erzsébet
Mentálhigiénés tanácsadó, coach
Hivatkozás:
* Journal of Experimental Psychology:“Digital Detox: Effects of a Two-Week Smartphone Data Block on Mental Health and Well-Being” 2024, Kutatók: Dr. Laura Marcinkowski, Dr. Julia Brailovskaia és munkatársaik, Intézmények: Ruhr-Universität Bochum (Németország), Mental Health Research and Treatment Center